Az egész család úgy ült, hogy szemüket a reggelizőasztalra szegezték, és egyáltalán nem néztek Torqra. Valahányszor valamelyikük felpillantott, kuncogni kezdett, ami az asztal többi tagjából is kiváltotta a nevetést.

A férfi ismét megköszörülte a torkát: – Fel tudna nézni legalább valaki? Tudom, hogy mindannyian dühösek vagytok, de szeretnék bocsánatot kérni, és közben a szemetekbe akarok nézni.

–