„Kicsim” – suttogom Rose-nak, megpróbálva felébreszteni. Csak egy apró nyöszörgés hagyja el a száját. Annyira imádnivaló, és úgy utálom felkelteni. „Rose, indulnunk kell edzeni.”

Rose résnyire nyitja az egyik szemét, és rám néz. „Nagyon szeretlek” – mondja, miközben felül.

„Én is nagyon szeretlek” – felelem, és karjaimba zárom. Egy csókot nyomok a homlokára. „Találkozunk, ha végeztünk.”

Bólint, ma