Hirtelen felállok, és a kanapét magam és Francesca közé tolom.

„Kedvesem?” – kérdezi Francesca élesen, a hangja csupa hamis kedvesség és aggodalom.

„Mennem kell, fel kell ébrednem” – mondom neki, miközben hátrálni kezdek az ajtó felé, ami a szalonba vezetett.

„Kedvesem, minden rendben, megbízhatsz bennem” – próbál nyugtatgatni, de a hangjából áradó nyers erő mindent elárul.

Továbbra is az ajtó fel