Aeson szemein keresztül figyeltem Artemiszt, fehér bundája úgy ragyogott a sötét erdő talaján, mint a fogságba ejtett holdfény. A lycan érzékszerveim minden részletet fokozott tisztassággal rögzítettek – oldalának finom emelkedését és süllyedését, ahogy lélegzett, fülének alkalmankénti rezdülését, amint a számomra már érzékelhetetlen hangokat is felfogta, és azt a különleges vadméz illatot, amely