Az ebédlő úszott a hangokban és az illatokban; a parfüm, az ételek és mind a vérfarkasok, mind a lycanok finom pézsmaillatának bódító keverékében. Theo oldalán lépkedtem, a keze könnyedén a derekamon pihent – nem birtoklóan, inkább megnyugtatóan. Alig egy hete ezek az emberek még gyanakvással vagy alig leplezett megvetéssel néztek rám. Ma este, ahogy a tekintetük követte az utunkat a fényesre csis