MONALISA

– Ez annyira jó buli! – eresztettem el egy izgatott sikolyt, amely úgyis elveszett a klub zajában.

– Tudom, ugye? – kuncogott Irene, egy pohár sört emelt az ajkához, és a felét le is hajtotta.

– De úgy nézel ki, mintha titkolnál valamit azok mögött a széles mosolyok mögött. Nem tűnnek őszintének – mutatott rá, miközben én egy nagyot húztam egyenesen az üvegből.

– Titkolok valamit? Dehogyi