MONALISA

Az ajtó lassan, nyikorogva nyílt ki, és egy férfi lépett be a szoba sötétjébe, nyomában Irenével, akinek az alakját nagyon is jól felismertem.

A férfi a villanykapcsolóhoz nyúlt és felkapcsolta; hunyorognom kellett, ahogy a fény az arcomba világított.

– Itt is van – mondta Irene, a férfi pedig felemelte a kezét.

Most, hogy láttam az arcát, észrevettem, mennyire hasonlít Sandróra.