RAYHAN

A tanácstagok és Janaina könnyekben törtek ki, a saját szemem is égett a fájdalomtól, a haragtól és a bánattól. A karjaimba húztam Delsanrát, lágyan megcsókolva a homlokát. A szeme még mindig üveges volt, amikor a nagybátyám megköszörülte a torkát. Rápillantottam, miközben szorosan magamhoz öleltem az én drága hópelyhemet.

Meglepetésemre a szeme csillogott a visszatartott könnyektől.

– K