**Noah**

– Noah.

Már csak a nevem, amint halkan és komolyan kiejtette, elég volt ahhoz, hogy elszoruljon a mellkasom.

Felnéztem. Meg sem próbálta elrejteni a tekintetében lévő súlyosságot. Kimerültnek tűnt. Megviseltnek. De nem fizikai értelemben. Érzelmileg. Mentálisan. Mintha túl sokat tartott volna a vállán túl hosszú ideig.

– Ma este átléptem a saját határaimat – mondta. – Dühből büntettelek.