– Julian? – biztattam. – Biztosan valamilyen okkal jöttél, nem?

– Így van – mondta, majd megdörzsölte a homlokát. – Ez igaz.

Újra megköszörülte a torkát, majd egyenesebben állt. Amikor ismét elindult előre, a megszokott félmosolya visszakúszott az arcára. Bármiféle gyengeség is lett rajta úrrá az imént, az már a múlté volt.

– Arra gondoltam, kihasználhatnánk az időnket egy kis mentális önv