Alighogy mindnyájan leültünk, Terry kinyújtotta a karját a székem háttámlája mögött. Elég közel hajolt hozzám ahhoz, hogy a fülembe suttoghasson: – Félkennyé tegyük azt a két fivért, Piper? – Felnyúlt, megfogta egy kósza hajtincsemet, és a fülem mögé tűrte. Az ujjai hosszan elidőztek az arcomon.

Legszívesebben kifordultam volna önmagamból, csak hogy szabaduljak ettől az érintéstől. – Szerintem