Ekkor Nicholas ismét hozzám szólt: – Nézz rám, Piper!

Először hezitáltam, de ő meg sem mozdult előlem, mintha türelmesen ki akarná várni, amíg engedek.

Végül tehát megkockáztattam egy pillantást felfelé.

Nicholas megragadta a tekintetemet, és fogva tartott. Annyi érzelem volt a szemében – leplezetlen vonzalom –, hogy a lélegzetem is elállt.

– Tudod, kivel lennék a legszívesebben – mondta