– Sajnálom… – kezdtem.

Alig észrevehetően rázta meg a fejét, szavak nélkül is a tudtomra adva, hogy az indokaim nem érdeklik. – Most van alkalmad kiönteni a szíved, mielőtt visszatérek a tanulmányaimhoz.

Nem hagyhattam veszni ezt a lehetőséget. – Gondolom, hallottad a Julianről és rólam szóló pletykákat…

– Hogy lefeküdtetek az erdőben, igen.

Nyers őszinteségétől elpirultam.

Megköszörül