Anders szemszöge

Nem gondoltam volna, hogy bármi elronthatná a kedvemet, és elüldözhetné ezt a boldogságot. Legalábbis egészen addig, amíg vissza nem értünk a szobánkba.

Felnyögött, ahogy az ágyunkra nézett, én pedig összeráncoltam a szemöldököm, miközben követtem a tekintetét. Mi a baj az ággyal? – gondoltam magamban.

Mindent úgy csináltam, ahogy kérte.

Vettem egy új ágyat, egy nagyobb ágyat!