A sötét, kopár erdőben egy sápadt, vörös ruhás női szellem állt némán Veronica és a vén mögött.

A vén, aki egy pillanattal ezelőtt még Veronicát szidta, amiért fél a szellemektől, a következő másodpercben már majdnem összecsinálta magát ijedtében!

Ekkor a mögötte álló menyasszonyi ruhás női szellem elvigyorodott, és halkan így szólt: "Uram, oly régóta vártam magára..."

Beszéd közben kinyújtotta hu