"Sajnálom! Nem szeretnénk fényképezkedni! Köszönjük az érdeklődést, de jobb lenne, ha befejeznék a fényképezést" – kérlelte őket Zachary.

Miután visszautasította a tömeg kérését, Jasperhez lépett, és megveregette a vállát, hogy figyelmeztesse: ne engedje, hogy mások lefotózzák.

Jasper kiöltötte a nyelvét a bátyjára. Mindazonáltal megfogadta Zachary tanácsát, és engedelmesen abbahagyta a pózolást.

A közönség nemcsak hogy nem haragudott meg a visszautasításért, de lenyűgözte őket Zachary udvariassága a helyzet kezelésében. Továbbra is érdeklődve figyelték a négyes ikreket.

Ahogy egyre több kíváncsi bámészkodó kezdett gyülekezni körülöttük, Arissa sietve rákiáltott a gyerekeire: "Gyerünk, gyerekek! Szedjétek a lábatokat!" Nem engedhették meg maguknak, hogy tovább maradjanak, nehogy torlódást okozzanak a repülőtéren.

A négy kisgyerek azonnal követte anyjuk utasítását, és eltávolodott a tömegtől. Oliver York azonban hirtelen odaszólt Arissának: "Mami, pisilnem kell. Túl sok gyümölcslevet ittam a repülőn az előbb."

Oliver szorosan összezárta a lábát, miközben kétségbeesetten kereste a mosdó tábláját. Amint meglátta a jelzést, azonnal oda akart rohanni.

"Rendben, odaviszlek titeket!" – biztatta Arissa.

Ő is szerette volna használni a mosdót, ezért hagyta, hogy a gyerekei lépjenek be először, miközben ő a csomagjaikra vigyázott.

"Zachary, kakilnom kell!" – mondta Oliver a bátyjának, mielőtt berohant volna egy üres fülkébe.

"Ugh, olyan problémás vagy. Igyekezz!" – figyelmeztette Zachary, mielőtt Jaspert és Jessét kézmosás után kivezette volna.

"Mami, mi készen vagyunk. Most már te is bemehetsz. Oliver amúgy még bent van."

"Rendben, legyetek jók, és várjatok meg itt. Ne feledjétek, ne kódorogjatok el egyedül!" – emlékeztette Arissa a gyerekeit, mielőtt belépett volna a női mosdóba.

"Te jó ég! Vajon mikor érkezik már meg Dani? Négy óra óta várok. De még mindig semmi hír róla!"

"Négy óra óta? Én tegnap este óta várok itt, nehogy lekéssem a gépét!"

"Ott! Dani gépe végre megérkezett! Gyertek, kövessetek!"

"Micsoda? Várjatok meg!"

A tömegből valaki felkiáltott, és kintről sietős léptek zaja hallatszott a bejárat felé.

Arissát értetlenül állt a tömeg reakciója előtt, akik folyamatosan egy bizonyos Danit emlegettek.

Ki ő? Valami híresség? Úgy hangzottak, mint egy fiatal rajongókból álló csoport. Nos, csak a rajongók tudnak ilyen őrületbe esni a bálványuk miatt.

Zachary a család csomagjai mellett állt két fiatalabb testvérével. Hirtelen egy csoport ember rontott ki a női mosdóból, és ugyanabba az irányba vették az irányt. A három testvér ijedten ugrott hátra. A rohanó tömeg fel is borította néhány csomagjukat.

Zachary gyorsan félrehúzta a másik kettőt, nehogy elsodorja őket a rohanó tömeg.

"Mit csinálnak ezek? Még csak bocsánatot sem kértek, amiért felborították a cuccainkat! Milyen faragatlanok!" – meredt Jasper dühösen a távolodó lányok után.

"Hülye rajongók!" – tiltakozott Zachary. Jesse segített a bátyjának felemelni a csomagokat, és visszhangozta: "Ugye? Annyira hülyék!"

"Ha a szüleik tudnának erről a szörnyű viselkedésükről, biztosan megbánnák, hogy világra hozták őket!" – horkantott fel Jasper, miközben engedelmesen várt Arissára.

Jesse a bátyjai mellett állt, miközben kíváncsian szemlélte a környezetét. Tekintete megakadt több gyereken, akiknek vattacukor volt a kezében. Nyelt egyet, és rámutatott. "Nézzétek! Ott vattacukrot árulnak!"

Jasper gyorsan abba az irányba pillantott, és megtalálta az üzletet, amire a húga mutatott. Izgatottan megrángatta Zachary ingének alját, és így szólt: "Oda megyek, és veszek nekünk vattacukrot!"

"Mami azt mondta, várjunk itt. Szóval ne szaladgálj egyedül!" – figyelmeztette Zachary, bár ő is szeretett volna megkóstolni az édességet.

Külföldön nem volt vattacukor. Csak Arissától hallottak ilyesmiről, miután látták az interneten.

"Ugyan már! Rögtön visszajövök, amint megvettem a vattacukrot. Mami és Oliver még a mosdóban vannak. Egy pillanat alatt itt leszek!"

Ezzel át is szaladt az üzlethez, így Zachary nem tudott mit tenni, hogy lebeszélje az öccsét. "Vigyázz magadra!"

"Tudom!" – rikkantotta Jasper, miközben a célja felé sprintelt.

A repülőtér másik végében egy testőrökből álló csoport kétségbeesetten keresett valakit.

"Ó, ne! Ez baj. Gavin eltűnt!"

"Siessetek, találjátok meg! Ha Mr. Graham rájön, élve megnyúz minket!"

A testőrök sietve szétszéledtek különböző irányokba, remélve, hogy megtalálják Gavint, mielőtt Benjamin visszatér.

A repülőtér átlagos méretű volt. Ennek ellenére, mivel dugig volt emberekkel, ijesztő feladatnak bizonyult bárki számára is megkeresni egy eltűnt gyereket.

Rövid keresés után az egyik sasszemű testőr kiszúrt egy ismerős alakot vattacukorral a kezében egy üzlet előtt.

"Megtaláltam! Gavin ott van, és vattacukrot vesz." A testőr izgatottan tájékoztatta a kollégáit.

Kevesebb mint egy percen belül gyorsan körbevették Jaspert.

"Gavin, végre megtaláltunk! Kérlek, ne hozd ránk többet a frászt! Túl sok ember van a repülőtéren. Túl veszélyes egyedül elszaladni. Gyere, térjünk vissza gyorsan! Mr. Graham hamarosan kijön."

Nem várták meg Jasper válaszát, és észre sem vették a különbséget a kisfiú megjelenésében. Az egyik testőr elvette a vattacukrokat, míg egy másik felkapta őt, és elviharzott egy másik helyre.

Jasper szóhoz sem jutott, megdöbbentette a hirtelen tettük. Mi folyik itt?

Mindazonáltal hamarosan magához tért.

"Hé! Mi a csudát csinálnak? Eresszenek el azonnal! Vagy sikítani fogok!" – figyelmeztette Jasper hevesen a fekete ruhás testőrök csoportját. Úgy döntött, nem mutatja ki, mennyire megijedt abban a pillanatban.

"Gavin, kérlek, fejezd be a hülyéskedést! Az apukád halálra fog aggódni, ha megtudja, hogy eltűntél!"

A testőrök arra a következtetésre jutottak, hogy a kicsi csak megtréfálja őket. Továbbra is nyugtatgatták, miközben további késedelem nélkül a Rolls-Royce felé siettek.

Jasper szeme tágra nyílt a félelemtől.

Elrabolnak?

"Segítség! Mmph!"

Jasper küzdött a kiszabadulásért, miközben próbált segítséget hívni, de a testőr azonnal befogta a száját, hogy elfojtsa a hangját.

Cserébe kétségbeesetten megharapta a testőr tenyerét. Jasper szerencsétlenségére a férfi nem engedte el, hanem továbbhaladt előre.

"Gavin, kérlek, ne haragudj ránk. Elengedlek, amint visszaértünk az autóba."

A testőr nem volt dühös Jasperre, amiért megharapta a kezét, és továbbra is türelmesen próbálta megnyugtatni.

Ezek a testőrök aznap megtanulták a leckét. Nem merték kiengedni a szemük elől, attól tartva, hogy újra elszalad.

Végül is nem ez volt az első alkalom, hogy Gavin elbújt előlük.

"Gavin, túl sok ember van itt. Csak szólj, ha enni akarsz valamit, és megvesszük neked. Mi lesz, ha emberekbe ütközöl és megsérülsz?"

A többi testőr is próbált észérvekkel hatni rá.

Micsoda? Ki az a Gavin?

Jaspert villámcsapásként érte a hirtelen felismerés.

Ezek az emberek így szólították, mióta magukkal vitték. Ráadásul az előbb valami apukát is emlegettek.

Jasper némán figyelte a körülötte lévő körülbelül egy tucatnyi, jól képzett testőrt. A rosszindulat legkisebb nyoma sem látszott az arcukon. Ezzel a megerősítéssel a szorongása gyorsan alábbhagyott.

Jasper rajtuk tartotta a tekintetét, miközben a jelenlegi helyzeten elmélkedett.

Ezek az emberek úgy viselkednek, mintha ismernének engem. Én biztosan nem ismerem őket! Talán összetévesztenek valakivel?

Jasper frusztráltan felsóhajtott. Úgy tervezte, hogy egyelőre belemegy a játékba.

Még ha ezek az idegenek el is rabolták, az esélye annak, hogy kiszabaduljon a szorításukból, a nullához közelített.

Eközben Arissa csak Zacharyt és Jessét látta, amikor kilépett a mosdóból. "Oliver még mindig nem jött ki? Hol van Jasper?" – kérdezte.

"Mami, Jasper elment vattacukrot venni. Oliver még mindig bent van a mosdóban." Zachary a vattacukros üzlet felé pillantott.

A kilátást azonban egy embertömeg akadályozta. Zachary a homlokát ráncolta, mivel nem sikerült megtalálnia az öccsét. Nem azt ígérted, hogy hamar visszajössz?

"Hová rohant ez a fiú?" Arissa csettintett a nyelvével. Bár morgolódott, nem volt dühös Jasperre.

Tudta, hogy harmadik fiának kiváló a tájékozódó képessége. Függetlenül attól, hogy mennyire ismeretlen volt a hely, mindig megtalálta a visszavezető utat hozzá.