Bár a szívét már olyanná edzette, mint a kemény és áttörhetetlen jég, Arissa mégis szúrást érzett a mellkasában a gondolatra.

„Regan, sosem voltál ott, amikor szükségem lett volna rád. Csak ki akartál használni. Most, hogy már nincs rád szükségem, fejezd be ezt a hamis mosolygást. Nem vagyok hülye. Csak azért hagytam, hogy bántsatok, mert a családomnak tekintettelek titeket, de most már semmi közü