Anaiah szemszöge

A kórházban ébredek; a szoba, amelyben fekszem, hatalmas és otthonos, a magas ablakokon át pedig friss levegő áramlik be. Elfordítom a fejem, és meglátom a bátyámtól kapott gyönyörű virágokat egy kísérőkártyával, amelyre ez van írva: Szeretlek, maradj erős.

Felsóhajtok, és próbálok felülni, amikor megérzem; a feszülést a hasamban, az ürességet, nemcsak a pocakomban, hanem legbelül