Néhány órával később ébredtem fel, és már egy kicsit jobban éreztem magam. Lementem a földszintre, de Azriel nem volt ott. Kimentem megnézni, és megláttam őt a távolban, a víz partján ült. Utánamentem, és leültem mellé. A nap épp lemenőben volt a part felett, gyönyörű narancssárga árnyalatot öltve; egy mosoly jelent meg az ajkamon, miközben néztük.

– Gyönyörű – suttogtam.

– Valóban – mondta, mos