Aysel szemszöge

Magnus mellkasának támaszkodtam, ujjaim rágörbültek az elkalandozó kezére, és a lehető legeltúlzottabb durcás arcot vágtam neki.

– De te azt mondtad, ma nem lesznek itt kívülállók – mondtam, a hangom lágy volt és édes, olyan, amitől még a saját szőröm is undorodva borzongott. – Ezért feltételeztem, hogy a család egyik nőstény farkasa.

Aztán a mellkasára csaptam – egy kicsit erősebb