Aysel szemszöge

A torkom kapart, a hangom valahol az ember és a farkas között rekedt. Néhány szívdobbanásnyi ideig csak álltam ott, hagytam, hogy a kinti vihar az érzékeimen doboljon, mielőtt végül megszólaltam volna.

– Magnus... ideje hazamenni.

A hang, melyet az eső és a szél hordozott, elért hozzá. Az a szoborszerű alak – némán, mozdulatlanul, akár egy holttest – megmozdult.

Éles, metszett voná