Lucien szemszöge

Az éjszakai levegő hűvös volt, és nehéz az aszfalt és a városi füst megülő szagától. Riley mellettem sétált, az árnyéka hosszan nyúlt el az utcai lámpák alatt, olyan vékonyan és törékenyen, mintha eltűnhetne, ha túl sokáig nézek félre.

Megálltam, az ösztöneim azt ordították, hogy ha most nem nyitom fel a szemét az igazságra, elveszíthetem őt a méreg miatt, amit Maddox próbált a fe