Aria szemszöge

Az álom úgy jött, mint egy vihar.

Tűzzel kezdődött az ereimben, a farkasméreg keserű égetésével, ami végigáradt rajtam. A testem a kíntól vonaglott, minden lélegzetvétel a tüdőmbe vájt, amely már nem engedelmeskedett nekem. Fulladoztam, köhögtem – és forró vér ömlött az ajkaimról, sötéten és végtelenül.

Arcok úsztak felettem, elmosódva a könnyektől. Tucatnyian. Falkatársak? Idegenek