Aria szemszöge

A hold majdnem tele volt, két éjszaka telt el azóta, hogy a kapuk bezáródtak Lucien mögött.

Negyvennyolc órára elzártam magam a világtól, visszautasítva a fényt, visszautasítva a falka suttogását a szobám falain kívül. Az ómega szolgálók árnyékként jöttek-mentek, kezük gyengéd volt, szavaik némák. Hagytam, hogy felöltöztessenek, megetessenek, befonják a hajamat, de az elmém máshol j