– Gyerünk – mormolom. – Nem árthat.

Ahogy Klaus olvas neki, figyelem, van-e bármi jele annak, hogy hallja őt, de néha-néha megrezzenő ujjain kívül nem sok minden történik. Mégis úgy tűnt, hogy békét hoz neki. Az elméje már nem volt olyan nyugtalan.

Léptek visszhangzanak a folyosón, valaki rohanva közeledik felénk. Klaus és én gyorsan Chloe ágyának végéhez lépünk, kitakarva őt a kilátásból, pont, a