Megáll a firkálásban, és lassan leereszti a ceruzáját. Feltolja apró testét a padlóról, és ráncolt homlokkal indul felém.

– A néni kint? – kérdezi lazán.

– Igen. Láttam, hogyan néztél rá. Tudom, hogy olvastál benne.

– Nem boldog. Régen az volt, de valami megváltozott. Nem sötét, de nem is világos. – Dottie a mellkasára vereget. – Fáj neki, de nem akarja, hogy bárki is megtudja.

– Miért futottál be