„Pontosan úgy néz ki, mint ő” – mormolja. „A szeme, a haja, még azok a kis gödröcskék is az arcán. Több mint boldognak kellene lennem, hogy pontosan úgy néz ki, mint az anyja.”

„Folyamatosan arra emlékeztet, amit elvesztettél” – sóhajtok.

„Szeretem őt. Ő az enyém, és mindig is az enyém lesz.”

Néhány percig csendben álltunk. „Eris meghalt?”

„Igen.”

Bólintok. „Harper utálta volna. Nem értem, miért ő