„Csak ugrat a rövid hajam miatt” – hazudom teljesen és végérvényesen zavarba jőve.

„Hát Dakota” – mormolja Damien, miközben engem bámul. „Szerintem jól áll neki.”

A gyomrom valósággal bukfencezik egyet. Sohasem szoktak bókolni nekem.

Egy mosollyal ajándékoz meg. „Készen állsz?”

Bólintok, mivel úgy tűnik, képtelen vagyok bármilyen szót formálni.

Dorothy fogja a kezemet, miközben az iskola felé sétá