Ó, istenek...! Emery lehunyta a szemét, arcának minden izma megfeszült az ösztöneivel vívott ádáz küzdelemben.

Úgy érezte, a vadállat karjaiban ringatózik. Védelmezve.

A fenevad igazított a lökésen, mélyebbre hatolt, és Emery zokogott a fájdalomtól. Eljön valaha a nap, amikor emberi alakban teszi magáévá? Eljön valaha a nap, amikor a karjaiban lenni pusztán tiszta gyönyör lesz?

Puszta ábrándok, mi