Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Amikor az utolsó köpeny is a helyére került, Viktor hátralépett, és egy aprót bólintott.
Alaric enyhén meghajtotta a fejét. – Köszönöm, Viktor Nagyúr.
Normális körülmények között Viktor a cím használatát annak a tréfának vette volna, ami lenni szokott, de ma nyoma sem volt humornak a férfi hangjában.
Egy egyszerű, tiszteletteljes bólintással válaszolt. – Szívesen, Kegyelmes uram.
A nap hátralévő r