Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Amikor az utolsó köpeny is a helyére került, Viktor hátralépett, és egy aprót bólintott.

Alaric enyhén meghajtotta a fejét. – Köszönöm, Viktor Nagyúr.

Normális körülmények között Viktor a cím használatát annak a tréfának vette volna, ami lenni szokott, de ma nyoma sem volt humornak a férfi hangjában.

Egy egyszerű, tiszteletteljes bólintással válaszolt. – Szívesen, Kegyelmes uram.

A nap hátralévő r