Alejandro meg sem rezzent, bár a csípés élesen nyilallt fel a karjában. A pillantása azonban a bőrt is le tudta volna nyúzni.

Amikor már elég vért vett, Martins átnyújtott Alejandrónak egy összehajtott zsebkendőt.

– Felkészülten jöttél – motyogta Alejandro, a kendőt a karjára szorítva.

– Mindig felkészült vagyok – válaszolta könnyedén Martins, lezárva a mintát egy simítózáras tasakba, és becsúsz