105. FEJEZET

DANTE

⪼⚔︎♛⚔︎⪻

Alva hagytam Luciát.

Ez volt a legnehezebb dolog, amit hetek óta tettem – kiszabadítani magam a melegéből, a légzésének békés ritmusából, abból, ahogy úgy bújt hozzám, mintha oda tartozna.

Mert oda tartozott. A karjaimba. Az ágyamba. Az életembe.

De az üzenet, amire Ciantól ébredtem reggel, nem hagyott helyet az érzelgősségnek:

*Minden készen áll. Rád várunk.*

A sötétben