148. FEJEZET

LUCIA

⪼⚔︎♛⚔︎⪻

Levittek az alagsorba.

Nem rögtön azután, hogy apám elment – az túl irgalmas lett volna.

Nem, hagyták, hogy órákig üljek abban a gyönyörű börtönszobában, hagyták, hogy leülepedjen bennem a helyzetem valósága, hagyták, hogy kimerítsem magam a sírással, a fel-alá mászkálással és a nem létező menekülési útvonalak keresésével.

Aztán, amikor a nap már lemenőben volt, és a láb