Damien belépett a szobámba, én pedig hátráltam néhány lépést. Határozottan becsukta maga mögött az ajtót, és kulcsra zárta. Kék szemei rajtam pihentek, és láttam a vágyat táncolni a mélységükben.

– Nem tudod már amúgy is, miért vagyok itt…? – kérdezte Damien csábítóan elnyújtott hangon, miközben kezeivel felém nyúlt, és tenyerébe fogta az arcomat.

Nem adott esélyt, hogy válaszoljak kötekedő kérdés