Megfordult, és kezdett elsétálni tőlem. Felziháltam, majd utánafutottam, mielőtt megragadtam a karját, és visszahúztam. Nem tehet csak úgy egyszerűen és világosan dolgokat, mintha ez semmiség lenne.

– Micsoda? – kérdezte üres tekintettel.

– Állj meg. Nem mehetsz be hozzájuk. Nem mesélhetsz nekik rólunk – sziszegtem pánikba esve, és körülnéztem, hogy megbizonyosodjam, senki sincs hallótávolságban.