Miután a pincér felvette a rendelésünket, ismét magunkra maradtunk, és én nem tudtam megállni, hogy ne mosolyogjak úgy, mint egy bolond.

– Már jó ideje, hogy utoljára így eljöttünk együtt vacsorázni – mondtam nosztalgikusan.

– Igazad van. Mostantól megpróbállak gyakrabban elvinni – ajánlotta fel készségesen Hayden.

A szemeim csodálkozva tágultak nagyra az ígéretétől. Gondolom, ez azt jelentette, h