Visszanéztem a csendes Christopherre. Felvonta a szemöldökét, de a legkevésbé sem állt szándékában beszélni Sabrinával. Így hát magamnak kellett megmagyaráznom neki. – Sabby, Christopher... itt van velem.

– Micsoda? Hogy a csudába talált meg egy ilyen eldugott helyet? Te mondtad el neki? – kiáltott fel Sabrina, mert egyszerűen nem tudta elhinni.

– Nem. Csak ma tudtam meg. Én...

Christopher türelme