Pánikhangulatomtól vezérelve megállítottam a szolgálókat, és felkiáltottam: – Várjatok! Nem mondtam semmit a kiköltözésről, anya!

– Nem akarsz velem lakni? – Isabelle arckifejezése elkomorult a nemtetszéstől.

Szavakat is alig találtam. Bár technikailag semmi baj nem volt azzal, hogy a visszatérése után vele lakom, ez a ház mindkettőnké, Christopheré és az enyém volt, így sokat jelentett számomra.