Hisztérikus sikoly harsant, és valaki odarohant azzal a szándékkal, hogy felképpeljen. Hirtelen egy erős kar fonódott a derekam köré. Amikor felnéztem, és megláttam Christopher dühös arcát, a karjaiba simultam, és zokogni kezdtem: – Chris, borzasztóan érzem magam.

– Semmi baj. Itt vagyok veled. – Christopher leültetett a székre, és így szólt: – Várj itt meg. Előbb el kell intéznem valamit, de mind