Taliyah szemszöge

Az erkélyemen ülök egy csésze kávéval a kezemben, és élvezem a csendet. Apám már néhány napja elment, és kész megkönnyebbülés, hogy úgy járkálhatok itt, hogy ő nincs jelen.

A Kék Kristály-hegyet bámulom, és hagyom, hogy a gondolataim elkalandozzanak; ez a kedvenc helyem, mert anyámmal régen mindig itt ültünk, élvezve a kilátást, a békét és a csendet.

Anyámra gondolva elmosolyodom