Dante herceg szemszöge

Tudom, hogy Eamon nem akarta megbántani, de az arcát látva tudtam, hogy szüksége van egy kis távolságra mindenkitől.

A karomba kapaszkodik, miközben a folyosón a nappali felé sétálunk, és egy ismerős hangot hallok a mi irányunkba sodródni. Felnyögök, és érzem, hogy Taliyah megfeszül; megszorítom a kezét, és megnyugtatom, hogy jól vagyok.

– Persze, Nagyapa. Ezt még egy szamár