Noah

Még sokáig ott ültem, miután Jessa kirohant az ajtón, és mint valami idióta, a helyet bámultam, ahol az imént még ő volt.

Először csend lett a szobában, a nevetés elhalt, mintha hirtelen mindenki rájött volna, hogy talán túl messzire mentek. De ez csak egy szívdobbanásnyi ideig tartott. Aztán, mintha nem bírták volna elviselni a csendet, az emberek újra kuncogni kezdtek, apró poénokat dobálta