Jessa

Mire kedden megszólalt az utolsó csengő, már több mint készen álltam a menekülésre.

A nap meglepően... jól telt.

Jobban, mint vártam a tegnap esti tábortűz káosza és a dráma után.

A mai nap szinte normálisnak tűnt.

Semmi folyosói leszámolás. Daniel egyszer sem jártatta a száját az irányomba.

És – hála az égnek – semmi szívrohamközeli élmény attól, hogy majdnem megcsókolom Noah Cartert a szik