Jessa

A tornaterem másnak tűnt.

Meccseken mindig más volt – hangos, zsúfolt, nyomasztó –, de ez a másság most csendesebb volt. A lelátók megteltek, de az emberek nem kiabáltak. Nem üvöltött a zenekar, nem volt káosz, nem volt kényszer, hogy megnyerjünk valamit.

Csak széksorok a padlón.

Csak családok.

Csak… lezárások.

A többiekkel, a végzősökkel álltam oldalt, a talárom anyaga minden mozdulatnál a