Dylan szemszöge

Egy kopogás volt az ajtón, amitől egyenesen felültem az ágyban. Fáradtan megdörzsöltem a szememet, és felnézve láttam, hogy a komornám már tágra nyílt szemekkel bámul rám. Hogy miért tűnt ennyire riadtnak, az számomra teljesen érthetetlen volt. Egészen addig, amíg Greta be nem sétált, a szeme azonnal vádlóan hunyorgott, és a szavai átmetszették az ezüstszobát.

"Mi folyik itt?!" A