Dylan POV.

– Istennő, adj erőt... – hallottam, ahogy motyogja, ami mindennél jobban fájt. Elmondhatatlanul bosszantott, nem tudtam rájönni, miért volt velem olyan csodálatos, aztán hirtelen miért akarta újra látni, ahogy szenvedek. Tényleg igaz volt, minden vérfarkas pontosan ugyanolyan: szadista és nárcisztikus.

Legalábbis ezt gondoltam magamban, egészen addig, amíg Lewis gyengéden meg nem ragad