– Szia – ráncolom a homlokom, ahogy az ajtóban álló Derrickre nézek. – Beszélhetünk? – kéri. Bólintok, és intek neki, hogy jöjjön be. Így is tesz, és becsukja maga mögött az ajtót.

– Mit keresel itt? – kérdezem értetlenül, a falnak támaszkodva, és figyelem, ahogy fel-alá sétál a kis szobában, a tarkóját dörzsölgetve, láthatóan zaklatottan.

– Tristan, ezt már régen meg kellett volna tennem. Nem is