– Mindig, kicsim – suttogja, miközben karcsú ujjait az állam alá csúsztatja, és úgy emeli fel a fejemet, hogy bizsergető csókot lehelhessen várakozó ajkaimra. Felnyögök, és szétnyitom az ajkaimat, hogy elmélyíthesse a csókot, de Alaia sírása a bébiőrből félbeszakít minket. Elhúzódunk egymástól, Cole pedig a fejét rázva halkan felnevet.

– Kifogástalan időzítés, mint mindig – nyögi, miközben figyeli