Lilah

Lehanyatlik a szemközti kanapéra. Kobaltkék szemeit mereven rám szegezi. Ajka felfelé görbül, mintha jól szórakozna magán. Kényelembe helyezi magát, összekulcsolt kezeit a farkán nyugtatja. Egy napon még levágom azt a szart!

Letörölve a könnyeimet, átvetem a lábaimat, felülök, és dühösen meredek rá. – Ezt még meg fogod bánni – motyogom, miközben végigsimítok az ujjaimmal az új jelemen.

Gú