Másnap reggel, amikor felébredtem, az első dolgom az volt, hogy odamentem és bekopogtam Amie ajtaján. Amikor ajtót nyitott, még félig alvónak tűnt.

"Ric, baj van?" – kérdezte, majd egy olyan ásítás következett, ami a legtöbb ember állkapcsát kiakasztotta volna.

"Semmi baj. Hogy vannak a bordáid?" – kérdeztem. Nyújtózkodott egyet, jobbra-balra fordult, aztán vállat vont.

"Egyáltalán nem fájnak.